Tudták, hogy sehol Európában nem fogy annyi „nem csirkés” állateledel, mint Magyarországon? Hollandiában, Franciaországban, Benelux államokban és még sok-sok nyugatabbra eső országban (is) a csirkehúsos termékek állnak a kutyatartók vásárlásainak az élén.
Nem tisztem bemutatni, mit is tartalmaz a terméken a „csirkehús” felirat, de alapvető dolgokkal tisztába kell jönni.
Az olcsóbb termékekben a csirke melléktermék is megjelenik, ami sajnos esetenként körmöt, tollat is takarhat. Egyértelmű, hogy ez nem válik a kutyánk egészségére. Illetve az sem, ha a csirkehús és csirke származék kényszerből leölt és elszállított állatokból került a termékbe. Ugyanezen gyártók termékeiben megtalálható hal, baromfi vagy juh, szarvasmarhahús is előfordulhat, hogy olyan, amely már nem való emberi élelmezésre, így kerül az olcsóbb árfekvésű állateledelekbe.
A szuper prémium tápok gyártói azonban olyan csirke és baromfi (illetve egyéb állat) húsát használják fel, amely emberi fogyasztásra is alkalmas. Ugyanaz a csirkemell van benne a termékben, amit egy jobb áruházlánc hűtőpultjából a gazdi kivesz a fagyasztóból és megfőz magának. Toll, köröm és „egyéb” mentes, csirkehús.
A csirkehús a nyúl és a fiatal, még szopós állatok húsa mellett az egyik legegészségesebb, embernek állatnak egyaránt. Könnyen emészthető, és ami nagyon fontos, könnyen és gyorsan, egészségesen előállítható. Az emberi fogyasztásra szánt prémium minőségű csirkék (és a szuper prémium állateledelekben található csirkehús) gyorsan nőnek, hormonok és gyógyszerek nélkül is néhány hét alatt vágásérettek. Ráadásul vágás előtt, és utána feldolgozás közben többször is ellenőrzik a húsminőséget. Ami nem odavaló, az megy egy gyűjtőbe, elszállításra és megsemmisítésre kerül. (De nem a gazdi konyhájába vagy a szuper prémium, elit kategóriás állateledelbe.)
Amikor valaki nem vásárol csirkehúsos kutyatápot (szuper prémiumot sem), mert a kutyája csirkeallergiás, akkor vajon bizonyítottan beteg a kutya? Esetleg korábban csak olcsóbb terméket evett és az azzal szerzett tapasztalatok miatt érzi úgy a tulajdonos? Vannak valós tünetei? Milyen termékeken nőtt fel, milyenek az állat körülményei (a jólét nem mindig egyenlő a jól-léttel!)
Mielőtt kimondanánk az ebre, hogy csirkeallergiában szenved, érdemes egy kis kísérletnek alávetni.
Vegyünk el tőle mindenféle eledelt, és kezdjük etetni csakis főtt rizzsel, néhány napig, mondjuk egy hétig. Utána adjunk hozzá a főtt rizshez csirkehúst, 3-4 napig. Utána halat, újabb néhány napig, utána nyulat, marhát, bármit, amit fehérjeforrásként találunk. Mindig egyesével, mindig újabb fehérjét mutassunk be a kutyának – nagyon hamar ki fog derülni az új fehérje bemutatása után, hogy a csirkével, vagy valami mással van a baj. Elárulom: a kutyának semmi baja nem lesz (azon kívül, hogy elkényeztetjük kicsit, de ez belefér, nem?). Egyszerűbb és szinte azonnali megoldás, hogy megkérjük az állatorvost, végezzen vérből elkészíthető allergia tesztet - igen nagy stabilitással ki lehet szűrni azt, valóban csirkeallergia okozza-e a problémát.
Az allergiák nagy része (1 százalék csupán a kivétel) NEM a csirkehús etetésére vezethető vissza. Sokkal inkább több faktor együttes hatása, olyasmi, amire mi nem is gondolunk. Por, szennyeződés, vegyszerek a háztartásban, az emberi ételben és a környezetben lévő (és nem odavaló) anyagok, színezékek és tartósítószerek. Ezek összessége, illetve az, hogy a kutyák az elmúlt 25-30 évben már nem olyan környezetben élnek, ahová fiziológiásan ki lettek találva. Az udvarból bekerültek a lakásba, napi munkából a kanapéra és ez okoz is olyan jellegű problémákat, amit a legegyszerűbb ráfogni a csirkére (vagy bármilyen más, tápban lévő alapanyagra). Egy egyszerű bőrszárazság, a kutyaruha bélése, a gazdi kézkréme, mind-mind olyan hatás, amire a kutya teste allergiás jellegű választ adhat, magyarul: vakarózni kezd. A legtöbb gazdi egy-egy eseti vakarózás után azonnal kimondja az ítéletet: „táplálékallergia”.
A kutatások azt bizonyítják, hogy az állateledelekben lévő marhahús sokkal több allergiás reakciót okozhat, mint a csirkehús (bár ez is elenyésző mennyiségű), fiziológiásan távolabb áll az állat emésztőrendszerétől, mint a csirke.
Mit tegyen a gondos gazdi?
Érdemes azonos gyártó termékein belül váltogatni a fehérje alapanyagokat, ha van erre mód, mondjuk 4 havonta, természetesen néhány napos átállási idővel. (Pro-Nutrition tenyésztői tápcsaládról néha válthatunk Prestige vagy PureLife termékre, illetve oda-vissza is). Akkor biztosan nem teszi ki a kutyát hosszabb ideig egyazon fehérjeforrásnak, így nem terheli túl egyazon fehérjével a szervezetet. (Érdemes kipróbálni a fent említett „rizses” módszert is időnként, egy-egy tápos szünetet tartani, ha komolyan aggódik a kutya egészségéért). Be lehet iktatni 1-1 teljesen más eledelt ugyanattól a gyártótól, például egy érzékenyebb kutyáknak való terméket (pl. a Pro-Nutrition termékcsalád PureLife hipoallergén termékeiből, vagy a Prestige tápcsalád hipoallergén termékeit) is, csak úgy, a biztonság kedvéért.
A Pro-Nutrition PureLife tápok teljesen hipoallergén tápok, gluténmentesek, 85% állati fehérjével. A bennük található fehérjék már feltárt formában, könnyen emészthetőek az állat számára. A Prestige tápok között is találhatunk csirkementes terméket, de mint fent írtam, ne ez legyen a cél, hanem a termékek egymás közötti váltogatósága, a fehérjeforrások minél többfélesége. A Protect termékek már tényleg arra az esetre vannak kitalálva, ha ne adj isten komolyan történik valami az ebbel, itt a válogatott fehérjék mellett sok-sok gyógynövény is segíti az állat egészségét.
Kérdése van? Szeretne többet tudni kedvence allergiájáról, helyes táplálásáról? Forduljon hozzánk bizalommal!
Források: AKC, PattonaVenuePet, VetNutrition